A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is szeretnénk az önkormányzatok munkáját segíteni a jelölési és választási eljárások lefolytatáshoz. Erre figyelemmel készítettük el a Tájékoztatót, aktualizálva a jogszabály-módosításokból ered. rendelkezéseket, remélve, hogy az abban foglaltak munkájukat megkönnyítik.

A választások előkészítéséhez és lebonyolításához az érintett önkormányzati szerveknek sok sikert kívánunk.

A Bjt. rendelkezik az ülnökjelölés és választás szabályairól.

A Bjt. 212. § (1) bekezdésében rögzített általános feltétel szerint ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cselekvőképességet érintőgondnokság, vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen elő életű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.

A Be. 680. § (5) bekezdésében rögzített különös feltétel szerint a fiatalkorú elleni büntető eljárásban ülnökként kizárólag

a) pedagógus,

b) pszichológus, vagy

c) a család-, gyermek-és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy vehet részt.

I.
Az ülnökök jelölése

1. A Bjt. 213. § (2) bekezdés
a) pontja értelmében a fiatalkorúak büntet.ügyében eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési oktatási
intézmények tantestületei jelölik, míg b) pontja értelmében nem pedagógus ülnökeit az egyesületek – kivéve a pártokat -, a foglalkozásuk szerinti érdek-képviseleti szervek, valamint őket a Be. 680.§ (5) bekezdés c) pontja szerinti munkakörben foglalkoztató vagy korábban foglalkoztató szervezetek jelölik.

2. Annak érdekében, hogy a jelölés lehetőségeiről az érdekeltek tudomást szerezzenek, javasoljuk, hogy az érintett települési önkormányzat polgármestere a jelölésre jogosult szervezeteket a helyben szokásos módon (hirdetmény, helyi fórumok, stb. útján) tájékoztassa a jelölés lehetőségéről, és lehetőleg írásban hívja fel a jelölésre.

3. A jelölésről szóló hirdetmény, értesítés tartalmazza, hogy
a)
melyik bíróságra (járásbíróság, törvényszék) lehet jelölni;

b)
ki állíthat jelöltet (Bjt. 213. § (2) bekezdés a-b) pontjai), és kit lehet jelölni (Bjt. 212. § (1) bekezdés és Be. 680. § (5) bekezdés)

c)
a polgármesteri hivatalban, illetve az önkormányzat honlapján az ülnök jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztató megismerhető;

d)
a jelöléshez csatolni kell az azt elfogadó nyilatkozatot, amelynek tartalmaznia kell a Bjt. 214. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat.

A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történ. megválasztására jogosult képviselő-testület részére a bírósági ülnökök részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a Bjt. 212. § (1) bekezdésében rögzített kizáró okok nem állnak fenn vele szemben.

A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság nem pedagógus ülnökjelöltjének az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére igazolnia kell a megválasztásához szükséges adatokat és tényeket. Amennyiben ezen igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet.

e)
a jelölést meddig és hova lehet bejelenteni.

A c) pontban említett tájékoztatás a 3. számú melléklet.

A d) ponthoz: a bírósági ülnökké jelölés mintáját a 4. számú melléklet, a jelölést elfogadó nyilatkozat mintáját az 5. számú melléklet tartalmazza.

Az e) ponthoz: a jelölés bejelentése tartalmazza a jelölőre vonatkozó adatokat (jelölő szervezet neve, címe, képviselő neve), valamint a jelölő szervezet képviselőjének aláírását.

3.
A jelöléseket, az elfogadó nyilatkozatokat a bíróság székhelye szerinti települési önkormányzat polgármesteréhez, illetőleg a megyei közgyűlés elnökéhez, a főpolgármesterhez, a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez (Bjt. 215. § (1) bekezdés) kell eljuttatni, attól függően, hogy melyik bírósághoz történt a jelölés.
A Bjt. 214. § (5) bekezdése értelmében egy jelölt kizárólag egy bírósághoz választható meg ülnökké.

A megyei jogú város polgármesterének a város területéről kapott (akár a városi közgyűlés által tett) törvényszéki ülnöki jelölést nem szükséges továbbítania a megyei közgyűlés elnökéhez, mert a megyei városi közgyűlés is választ a törvényszékre ülnököt. Tekintettel azonban arra, hogy a Bjt. 215. § (1) bekezdése a jelölésre egységesen ad lehetőséget a törvényszékhez történő választásra, nincs akadálya annak, hogy a megyei közgyűlés elnöke és a megyei város polgármestere a jelölések előterjesztéséről megállapodjon (ha valamelyik testületnek a megválaszthatónál több, a másiknál pedig kevesebb jelöltet lehetne javasolni).

A megyei önkormányzat, illetve a megyei jogú város önkormányzata között a megválasztható ülnökök számának felosztása a 6. számú melléklet szerint történik.

4.
Ha a megválasztandó ülnökök számánál kevesebb jelölt van, a választásra kitűzött időtartamon belül újabb jelölésre és választásra van szükség.

II.
Az ülnök választása
A Bjt. 215. § (1) bekezdése szerint:

- a járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes helyi önkormányzat, illetve települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
- a törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi) illetve megyei jogú városi képviselő-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei,
- a Budapest területén működő kerületi bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti helyi önkormányzatok és települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg,
- olyan járásbíróság esetén, amelynek székhelye nem az illetékességi területén helyezkedik el, az ülnököket az illetékességi terület szerinti megyei képvisel.-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.

A megválasztandó ülnökök számát az Országos Bírósági Hivatal elnöke állapítja meg, erről a választó önkormányzatok polgármesterei, a főpolgármester és a megyei közgyűlések elnökei tájékoztatást kapnak.

1.)
A választó testületi üléseket a köztársasági elnök döntésére figyelemmel 2018. április 5. és április 30. napja közé eső időtartamban kell megtartani.

2.)
Külön kell szavazni a fiatalkorúak büntet.ügyeiben eljáró pedagógus ülnökökről.

3.)
A megválasztott ülnökök névjegyzékét és a jelöltek elfogadó nyilatkozatait a polgármester, a főpolgármester, a közgyűlés elnöke haladéktalanul átadja a bíróság elnökének.

4.)
Az ülnökök megbízólevelét az ülnököt megválasztó önkormányzat polgármestere, a főpolgármester, a közgyűlés elnöke, a nemzetiségi önkormányzat elnöke állítja ki. (A megbízólevél nyomtatványt -a választó önkormányzatok kérésére -az Országos Bírósági Hivatal közvetlenül meg fogja küldeni.)

Az ülnökök eskütételének megszervezéséről az illetékes bíróság elnöke gondoskodik. (Erre -a polgármesterrel, főpolgármesterrel, a közgyűlés elnökével való megállapodás alapján -sor kerülhet a megbízólevél átadásával egyidejűleg is.)

A bírósági ülnökök megválasztása érdekében a területileg illetékes bíróságok elnökei és a választó képviselő-testületek polgármesterei, a közgyűlések elnökei egymással együttműködve járjanak el az egyes feladatok megoldása során. Ugyancsak szoros együttműködésre van szükség a bírósági székhelyek települési önkormányzatának a polgármesterei és a bíróság illetékességi területéhez tartozó többi település polgármesterei között, illetőleg a közgyűlés elnöke és a települési önkormányzatok polgármesterei és a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei között. Célszerű, ha a közös teendőkről, tudnivalókról egy-egy körzetben közös megbeszélést tartanak, amire a helyi bíróság elnökét is meghívhatják.

Az ülnökválasztással kapcsolatban a következő telefonszámon és e-mail címen lehet érdeklődni: Országos Bírósági Hivatal Igazgatásszervezési Főosztály, dr. Cserni János főosztályvezető, 06-1-354-4281, igazgatas@obh.birosag.hu.