1. § (1) A rendelet hatálya Nagykáta Város (továbbiakban település) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) A rendelet rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelettel.

(4) A rendelet 1. melléklete a Szabályozási tervlap a belterületre vonatkozóan M=1:4000.

(5) A rendelet 2. mellékelte a Szabályozási tervlap a külterületre vonatkozóan M=1:12000.

2. § A rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen építményt az OTÉK vonatkozó előírásai szerint úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület rendeltetésszerű használatát, valamint a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.

(2) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen építmény kizárólag akkor helyezhető el, ha a környező épületek földszinti és földszint feletti helyiségeinek, valamint rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(3) Előkert nélküli meglévő épület esetén a közterület felől az épületbe vezető külső lépcső közterületen részben vagy egészben akkor létesíthető, ha a szabályos szélességű lépcső és a gyalogosok biztonságát szolgáló korlát együttes szélessége mellett is legalább 1,5 m-es – lakó utcánál magasabb tervezési kategóriájú utak mentén legalább 2,0 méteres –, közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető gyalogos járdafelület marad.

(4) Előkert nélküli új beépítés esetén a közterület felől előlépcső a 3,0 m-nél keskenyebb gyalogos járdafelülettel rendelkező közterületen nem létesíthető.

(5) Közterületi előlépcső felett a közterületi gyalogos űrszelvény magasságát szerkezeti elemmel nem szűkítő esővédő előtető létesíthető.

(6) A közterület alá építményrész – a rendeletben meghatározott kivétellel – nem nyúlhat.

4. § (1) Ha a magánút

(2) A közhasználat céljára – időbeni korlátozással vagy korlátozás nélkül – átadott árkád, átjáró és áthajtó területére a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30,0 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet.

(4) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a járművek elhelyezési lehetőségét - a helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített kivételek, illetve megváltási lehetőségek figyelembevételével - az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani. A négy férőhelynél nagyobb kapacitású parkolókat fásítva kell kialakítani.

(5) Közterületi parkolási lehetőséget kell kialakítani a meglévő közintézményekhez. Meglévő épület funkcióváltása esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolóhelyek, rakodófelületek közterületen is kialakíthatók, amennyiben a meglévő beépítés kötöttségei miatt azok telken belül nem helyezhetők el, és az érintett közút kezelője hozzájárul.

5. § (1) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, a közforgalom számára átadott magánutak mentén a környezethez illő, útsorfa minőségű faegyedekből álló, várostűrő növényzetet kell telepíteni. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) A lakóutcánál magasabb tervezési kategóriába sorolt közlekedési területeken a közlekedési és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával egy- vagy kétoldali fasort kell telepíteni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol a meglévő közműhálózat a telepítést nem teszi lehetővé.

(3) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál amennyiben a meglévő közműhálózat, valamint a kialakítható közterület mérete nem teszi lehetővé a fasor(ok) ültetését, ettől el lehet térni.

(4) Közterületen létesítendő 10 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként kerülhet kialakításra, kivéve a járdavonal mellett, az útszegély mentén létesítendő parkolókat.

6. § Az országos műemléki védelem alatt álló épületeket, építményeket és műemléki környezetüket a rendelet 3. melléklete jelöli.

7. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló - törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.

8. § Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, burkolatok, nyomvonalas létesítmények, műtárgyak és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik), valamint a tereprendezés és a növénytelepítések módját úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvásával összhangban legyen.

9. § (1) Az érintett területek közé az országos jelentőségű tájvédelmi körzethez tartozó és az ex lege védett természeti területnek minősülő láp és szikes tavak területei tartoznak. Ezek helyrajzi szám szerinti jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A védett területeken belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó, más jogszabályban meghatározott előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

10. § (1) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé a törvényben meghatározott Országos ökológiai hálózat magterület, ökológiai folyosó és pufferterületi övezethez sorolt területei tartoznak.

(2) Az Országos ökológiai hálózat területeire vonatkozó előírásokat külön jogszabály határozza meg.

11. § (1) A területrendezési tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelt területek övezete által érintett területekre törvényi szinten meghatározott külön előírások vonatkoznak.

(2) A tájképvédelmi szempontból érzékeny területeken:

(3) A tájképvédelmi szempontból érzékeny területeken épület valamint alapozással rendelkező egyéb építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a terepszinttől mért 9,0 métert.

(4) A tanyákat és a mezőgazdasági birtokközpontként kialakított telkeket legalább három oldalról védőfásítással kell körülvenni.

12. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

(2) Erdő- vagy mezőgazdasági területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását, a termőföld védelmét és a terület gyommentesen tartását.

(3) Erdő- vagy mezőgazdasági övezetekben tervezett termőföld igénybevétele esetén az igénybevétel megtörténtéig biztosítani kell a művelés fenntartását és a talaj védelmét. Az igénybevételkor biztosítani kell a humuszos feltalaj elkülönített deponálását és újrahasznosítását.

(4) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia, a talajvédelmi és vízgazdálkodási beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(5) A pincék, üregek feltöltésére szennyezett töltőanyag, talaj nem használható, előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

13. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen a gazdasági övezetek kivételével, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztárolóból a folyékony kommunális hulladék csak szippantott szennyvíz kezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen helyezhető el.

(2) A sekélymélységű (talajvizet termelő), 500 m³/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kútnál a megengedhető legnagyobb kútmélység (talpmélység) 30 m. Kút létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15 m; melléképülettől 5 m; istállótól 10 m azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25 m.

(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belüli állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető.

(4) A település területén:

(5) A település területén az állattartó telephez trágyatároló építményt elhelyezni a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően és az alábbiak szerint lehet:

(6) Nem juttatható ki műtrágya a felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban, illetve szerves trágya az állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vízfolyások esetén a partvonaltól mért 5 méteres sávban. Ez utóbbi esetben a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű.

(7) A csapadékvíz rendszerekbe, felszíni vízfolyásokba közvetlenül bevezetett szennyvíz vagy trágyával, olajjal, egyéb szennyezőanyaggal szennyezett területről származó lefolyó víz nem kerülhet.

(8) Az összegyűjtött csapadékvíz élővízfolyásba szűrőmezőn keresztül vezethető be.

(9) Az ingatlanokon összegyűjtött csapadékvizeket telken belül kell elhelyezni.

(10) Vízfolyás és tó természetes és természetközeli állapotú partját meg kell őrizni, vízépítési munkálat során természetkímélő ökotechnikai megoldást kell alkalmazni.

14. § (1) A levegőtisztaságvédelem érdekében is biztosítani kell a település zöldfelületi adottságainak védelmét, a biológiailag aktív felületek lehetőség szerinti növelését, a légszennyezési emissziós és immissziós területek védőzöld felületeinek kialakítását és intenzitás növelését.

(2) A közlekedési eredetű légszennyező, zaj- és rezgéshatásokat belterületen forgalomszervezési –forgalomtechnikai eszközökkel, külterületen az utak védőterületének zajvédelmi szempontból minél hatékonyabb zöldfelületi kialakításával kell mérsékelni. A tervezett új forgalmi utak 50 – 50, illetve 100 - 100 m-es védőterületének legalább 50%-át véderdőként kell kialakítani.

15. § (1) A település területén új hulladéklerakó- hulladéktároló- hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(2) Veszélyes hulladéklerakó telep a település területén nem létesíthető.

16. § (1) A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút, közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

(2) A település beépítésre szánt területén nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve a beépítésre szánt területen, ha a meglévő tömb valamely meglévő telkének közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.

17. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a más közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(2) Közművezeték átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

18. § (1) Beépítésre szánt területeken a vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 200 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni.

(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

19. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem megengedett.

(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(3) A csapadékvíz elvezetésére:

(4) Nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az építési telkek személyi bejáratait és a gépkocsibehajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, illetve csőátereszek az árok szelvényét ne csökkentsék.

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(6) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól a csapadékvizet össze kell gyűjteni és az csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvízelvezető-hálózatba, illetve befogadóba.

(7) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára

20. § (1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m) szabadon kell hagyni.

(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

21. § A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett az egyéb jogszabályban rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

22. § A mikrohullámú összeköttetés biztosítására előírt magassági korlátozás betartandó.

23. § (1) Az előkert mérete:

(2) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalsó telekhatártól mért legalább 0,8 m, legfeljebb 1,5 m távolságra kell elhelyezni,

(4) Azokon a már beépített területeken, ahol a meglévő beépítés miatt az OTÉK előírásai szerinti elő-, oldal- és hátsókert mértéke nem tartható, az építési helyet településképi szakmai konzultáció keretében a helyszíni adottságok alapján kell meghatározni.

24. § A zöldfelületi mutatóba nem számítható be a gyephézagos burkolatok területe, valamint olyan terület, amelynek kisebbik hossza az 1 m-t, területe a 2 m²-t nem haladja meg.

25. § Állattartó építmény létesítésekor e rendeletben meghatározott legkisebb megengedett telepítési távolságot és az állattartáshoz minimálisan szükséges terület meghatározást is figyelembe kell venni, a vonatkozó magasabbrendű jogszabályokban és jelen rendelet 6. mellékletében meghatározottak szerint.

26. § A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolása: Nagykáta város a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.

27. § (1) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is létesíthető lakóépület az övezeti előírásban foglalt mértékig, ha az összes egyéb előírás betartható.

(2) A telekalakítás szabályai:

(3) A telkeken a lakóépület helyezhető el a telek utcafronthoz közelebbi részén, egyéb kiegészítő funkciójú épületek és építmények csak a telek hátsó részén helyezhetők el.

(4) A terepszint alatti épület bruttó alapterülete – jelen rendeletben rögzített eltérő előírás hiányában - nem haladhatja meg az övezetben előírt beépíthetőség mértékét. A terepszint alatti épület a terepszint fölötti épület kontúrján kívül is elhelyezhető.

(5) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(6) A szükséges gépjárműtároló és parkoló mennyiséget az OTÉK és az önkormányzat parkolási rendeletében foglaltak betartásával kell kialakítani.

28. § (1) Az Lk-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

29. § (1) Lk-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) A telken személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség kialakítását a lakóépületen belül kell megvalósítani. Kizárólag gépjárműtárolót, vagy tárolókat magában foglaló építmény nem létesíthető.

30. § (1) Lk-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 4 lakás helyezhető el, legfeljebb 2 épületben.

31. § (1) Lk-4 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 5 lakás helyezhető el, legfeljebb 2 épületben.

32. § (1) Lk-5 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

33. § (1) Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

34. § (1) Lke-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

35. § (1) Lke-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

35/A. §¹ (1) Az Lke-4 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

36. § (1) Lf-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

37. § (1) Lf-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) Az építési övezetben közüzemi közmű szolgáltatás hiányában az építés közüzemi villamos energia szolgáltatás és egyedi közművel történő ivóvíz ellátás és szennyvíz ártalmatlanítás esetén lehetséges.

38. § (1) A településközpont vegyes építési övezetek területe elsődlegesen intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.

(2) A telekalakítás szabályai:Az övezetek területén kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 m, szabadonálló beépítési mód esetén 20 m lehet.

(3) Azokon a beépült területeken, ahol a beépítési mód az előírások alapján nem tartható, a telek beépítési módját a helyszíni adottságok alapján kell meghatározni.

(4) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(5) A szükséges parkoló mennyiséget az OTÉK és az önkormányzat parkolási rendeletében foglaltak betartásával kell kialakítani.

39. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai, meglévő vagy átépítésre kerülő településközpont vegyes területek övezetei:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) Az övezet építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb 2 kétlakásos lakóépület létesíthető.

(4) Az övezetben ingatlanonként összesen 4 rendeltetési egység helyezhető el, ezen belül legfeljebb 2 lakás létesíthető.

40. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai, újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő településközpont vegyes területek:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) Az övezet építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb 2 kétlakásos lakóépület létesíthető.

(4) Az övezetben ingatlanonként összesen 4 rendeltetési egység helyezhető el, ezen belül legfeljebb 2 lakás létesíthető.

41. § (1) A Vt-3 jelű építési övezet előírásai, a városközpont jelentős átépítésre kerülő területe:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) Az övezet építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb egy kétlakásos lakóépület létesíthető.

(4) Az övezetben ingatlanonként összesen 2 rendeltetési egység helyezhető el.

42. § (1) A Vt-4 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) Az övezetben ingatlanonként összesen 6 rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Az újonnan beépítésre kerülő tömbökben az előkert legkisebb mélysége 10,0 méter lehet.

42/A. §² (1) A Vt-5 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) Az építési övezetben az oldalkert mérete 4 méter, a hátsókert mérete 4 méter.

43. § (1) Az építési övezetekben az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.

(2) A gazdasági építési övezetekben technológiai okokból szükséges építmények építése céljára, az övezetben megadott épületmagasságtól el lehet térni az alábbiak szerint:

(3) A gazdasági területeken a telephely bejáratához porta épület építési helyen kívül elhelyezhető.

44. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezet területén a lakó-, és vegyes területek felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes védőzöldsáv alakítandó ki.

(3) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

45. § (1) A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

(3) Az előkert mérete 5 m, az oldal- és hátsókert kialakítása az OTÉK előírásai szerint történhet.

(4) Az építési övezet területén a lakó-, és vegyes területek felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes védőzöldsáv alakítandó ki.

46. § (1) A Gksz-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

(3) Az építési övezet területén a lakó-, és vegyes területek felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes védőzöldsáv alakítandó ki.

47. § (1) A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

48. § (1) A Gip-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

49. § (1) A Gip-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

50. § (1) A Gip-5 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

51. § (1) A Gip-6 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

52. § (1) Az övezetekben elsősorban üdülő épületek és üdülési célt szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetekben nem helyezhető el haszonállattartás céljára szolgáló építmény.

(3) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

53. § (1) Az Üh jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

54. § (1) A különleges területek építési övezeteibe a város területén a strand területe (Kst) és a sportterületek (Ksp), a rekreációs területek (Kre), a rendezvény, szálláshely területek (Kr), a hulladékkezelő (Kh) és a szennyvíztisztító (Kszt) területe és a mezőgazdasági üzemi (Kmü) területek.

(2) Az építési övezetek területén az előkert nagysága minimum 5 méter.

(3) Az övezetek területén a mezőgazdasági üzemi terület kivételével haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

55. § (1) A Kst jelű gyógyfürdő és strandterület építési övezetének előírásai:

(2) Az építési övezetben fürdő célú épületek, építmények, sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

56. § (1) A Ksp-1 jelű sportterületek építési övezetének előírásai:

(2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

57. § (1) A Ksp-2 jelű, városi sportcsarnok területe építési övezetének előírásai:

(2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

58. § (1) A Kr jelű, rendezvény és szálláshely terület építési övezetének előírásai:

(2) Az építési övezetben szállás, vendéglátás célú területek épületei, építményei, sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).

(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

59. § (1) A Kre jelű, rekreációs terület építési övezetének előírásai:

(2) Az építési övezetben rekreációs és sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület) vendéglátóépület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

60. § (1) A Kh jelű övezet előírásai:

(2) Az övezetben a hulladékkezelő telep építményei helyezhetők el.

(3) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

61. § (1) A Kszt jelű övezet előírásai:

(2)⁴ Az építési övezetben a szenyvíztisztító és komposzttelep építményei helyezhetők el.

(3) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

62. § (1) A Kmü jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) Az építési övezet 20.000 m2-nél nagyobb telkein az üzemszerű állattartás építményei is elhelyezhetők, amennyiben a telek a legközelebbi lakó-, üdülő-, vegyes-, vagy különleges sport, rekreációs övezetbe sorolt területtől legalább 300 m-es távolságban fekszik.

63. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közúti (KÖu) és vasúti (KÖk) területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A közlekedési övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.

(3) Az országos úthálózat részét képező utaknál a közlekedési területek védőterületén belül építmény a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával létesíthető. A védőterület értéke a gyorsforgalmi és főutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 100–100 m, az egyéb utak külterületi szakaszán az úttengelytől mérve 50- 50 m .

(4) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(5) A város beépítésre szánt területein az úthálózat szabályozási szélességét kialakítani vagy megváltoztatni csak szabályozási terv szerint lehet.

(6) Az igazgatási területen az építmények (épületek) OTÉK szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani, az önkormányzat parkolási rendeletében foglaltak betartásával.

(7) A gazdasági övezetekben az utak minimális szabályozási szélessége 16,0 méter. Az egyéb külterületi önkormányzati utak szabályozási szélessége legalább 12 m (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani). A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli.

(8) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül a kezelő hozzájárulásával helyezhető el építmény.

64. § (1) KÖu övezet előírásai:

(2) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.

65. § (1) KÖu-1 övezet előírásai:

(2) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.

(3) Az övezetben a kamionparkoló épületei, építményei, az ezt a funkciót kiegészítő gazdasági funkciójú épületek, valamint a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

66. § (1) KÖk övezet előírásai:

(2) Az övezet szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.

67. § (1) A zöldterületi övezetekben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(2) A zöldterületek zöldfelületi fedettségét legalább 80%-ban biztosítani kell.

(3) A zöldterületek övezeteiben a melléképítmények közül közműcsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; továbbá: legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, építménynek minősülő antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop helyezhetők el.

68. § (1) Az övezet paraméterei:

(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), valamint a terület fenntartásához szükséges épület és a zöldterület rendeltetésének megfelelő szolgáltató - vendéglátó épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor, díszkút is elhelyezhető.

(3) Az övezetbe tartozó telkek nem oszthatók meg, de azonos övezetbe tartozó telkekkel egyesíthetők.

69. § (1) Az övezet paraméterei:

(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), valamint a terület fenntartásához szükséges épület és a zöldterület rendeltetésének megfelelő szolgáltató - vendéglátó épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor, díszkút is elhelyezhető.

(3) Az övezetbe tartozó telkek nem oszthatók meg, de azonos övezetbe tartozó telkekkel egyesíthetők.

70. § (1) Az erdő övezetek telkei az üzemtervben meghatározott rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. Az övezetekben a rendeltetésnek megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) Az erdő övezetekben kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, vadvédelmi kerítés, valamint köztárgyak. Gazdasági épületek, egyéb célú kerítések csak az övezeti előírásoknak megfelelően létesíthetők.

(3) Az erdőterületek övezeteiben, valamint erdő művelési ágban nyilvántartott földterületen 5.000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki, de a telkek összevonhatók.

71. § Az övezetben nem helyezhető el lakóépület és gazdasági célú épület sem. A véderdőben bármilyen építmény akkor helyezhető el, ha az, az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja.

72. § (1) Az övezet területei nem építhetők be. A védett erdőben a természetvédelmi rendeltetésének megfelelő építmény (megfigyelőhely, magasles, monitoring állomás) helyezhető el.

(2) Az övezethez tartozó ETk jelű Tájvédelmi Körzeten belüli erdőterületek, valamint egyéb természeti területen nőtt Ett jelű erdőterületek övezete a természetvédelmi kezelési tervüknek, illetve a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően tartandók fenn.

73. § (1) Az övezetben a beépíthető telek és a beépítés fő paraméterei az alábbiak:

(2) *Az egy telken elhelyezhető épületek összes bruttó földszinti alapterülete nem lehet nagyobb 500 m²-nél.

(3) Az övezetben az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás gazdasági építményei helyezhetők el. A beépítési előírásoknak megfelelően a gazdasági és védelmi funkciók ellátásához szükséges erdészház és turisztikai funkció is építhető, amelyben legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető.

(4) Az erdőterületen épített épülethez tartozó terepszint alatti építmény, pince csak az épület alatti területen létesíthető.

(5) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges toronyszerű építmények (erdei kilátó) legfeljebb háromszorosan haladhatják meg.

(6) Az övezetben a kötelező közművesítettség mértéke részleges, ha az épületek a csatornahálózatra nem köthetők rá, akkor zárt szennyvíztárolót vagy ártalmatlanítót kell létesíteni.

(7) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

74. § (1) Az övezetben beépíthető legkisebb telek és a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

(2) *Az egy telken elhelyezhető épületek összes bruttó földszinti alapterülete nem lehet nagyobb 800 m²-nél.

(3) Az övezetben az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás gazdasági építményei mellett a beépítési előírásoknak megfelelően rekreációs funkciók ellátásához szükséges épület is létesíthető, amelyben legfeljebb két lakás, legfeljebb 20 turisztikai férőhely és vendéglátóegység is létesíthető.

(4) Az erdőterületen épített épülethez tartozó terepszint alatti építmény, pince csak az épület alatti területen létesíthető.

(5) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges toronyszerű építmények (magasles) legfeljebb háromszorosan haladhatják meg.

(6) Az övezetben a kötelező közművesítettség mértéke részleges, ha az épületek a csatornahálózatra nem köthetők rá, akkor zárt szennyvíztárolót vagy ártalmatlanítót kell létesíteni.

(7) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

75. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, valamint az övezeti előírásoknak megfelelően lakóépület is építhető.

(2) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út telekhatárától mért 10-10 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el, kivétel ez alól az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetek.

(3) A természeti értékvédelem alatt álló területeken levő mezőgazdasági területek földrészletei nem építhetők be, gyep (rét, legelő), erdő, mocsár, vízállás és nádas művelési ágú területeinek művelési ága nem változtatható meg.

(4) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 75 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(5) A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 1%-át.

(6) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítást kell alkalmazni.

(7) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

76. § (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:

(2) Az övezet a szőlő-, gyümölcs- kertgazdálkodást és pihenést (hobbikertészkedést) szolgáló mezőgazdasági területek övezete. Az övezetben telkenként egy gazdasági épület helyezhető el, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház-, gyümölcs-, terménytároló lehet, továbbá elhelyezhető legfeljebb 60 m ² alapterületű pince.

(3) A kialakítható és beépíthető új telek minimális szélessége 14 m.

(4) Az épületeket a telek határától legalább 3,0 m távolság biztosításával lehet elhelyezni.

(5) Az 1500 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, de további növelés (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem megengedett.

(6) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

77. § (1) Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza

(2) Az övezetben a növénytermesztés, az állattenyésztés, a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint a beépítési előírásoknak megfelelően lakóépület helyezhető el. Lakóépület csak a gazdasági építménnyel egyidejűleg, vagy a mezőgazdálkodási célú épület használatba vétele után létesíthető. A kialakítható lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető.

(3) Az övezetben a beépítés feltételei a következők:

(4) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi építmények (silók) legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(5) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

(6) Az övezetben épület az adott telekkel határos út tengelyétől számított 10 m távolságon belül nem helyezhető el.

(7) A 10.000 m²-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés lakás számára) nem létesíthető.

(8) Az övezet területének jellemzően nagytáblás művelésű földrészletein szórványjelleggel előforduló tanyák területe: udvarai, kertjei, épületei jelenlegi formájukban fenntarthatók, felújíthatók, a hagyományos lakó- és gazdasági célú hasznosítás mellett a tanyai turizmus és vendéglátás funkcióival is.

(9) Az övezeten belül azokon területeken helyezhető el az üzemi méretű/jellegű állattartáshoz szükséges gazdasági építmény, ahol azt a magasabbrendű jogszabályok és a település állattartásról szóló rendelete megengedi.

78. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés fő paraméterei az alábbiak.

(2) Az övezetben az intenzív üvegházas és fóliasátras növénytermesztés, a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint lakóépület helyezhető el. Lakóépület csak a gazdasági építménnyel egyidejűleg, vagy a mezőgazdálkodási célú épület használatba vétele után létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető.

(3) Az övezetben lehetséges legfeljebb 10%-os beépíthetőség a gazdasági és lakóépületek együttes alapterülete, amelyen belül elhelyezhető az alapozással és közműellátással megépített üvegházas beépítés és az egyéb gazdasági épületek területe.

(4) Az övezetben az építmény elhelyezés egyéb feltételei a következők:

(5) A telek legalább 60%-át szabadföldi termesztést szolgáló zöldfelületként kell kialakítani és hasznosítani.

(6) A 6.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem megengedett.

79. § (1) A természet- és tájvédelmi területek mezőgazdasági övezeteit a védett természeti területek és a védetté nem nyilvánított természeti területek alkotják. A védett természeti területek külön országos vagy helyi rendelettel védetté nyilvánított területek: tájvédelmi körzethez tartozó és Natura2000, területek, helyi védettségű természetvédelmi területek, a természetvédelemről szóló törvény ereje által („ex lege”) védett természeti területek, továbbá az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek.

(2) Az övezetekre vonatkozó általános előírások:

(3) A Tápió – Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzethez (TK) tartozó területek felhasználási és beépítési előírásait a TK Kezelési Terve rögzíti, ezek mellett a (2) bekezdés előírásai is betartandók.

(4) A TK területén levő Má-Tk mezőgazdasági övezetben csak a 10 ha-t meghaladó területek építhetők be legfeljebb 0,1 %-ban, az ennél kisebb területeken épület és építmény nem helyezhető el.

(5) A védett övezetek területén 10.000 m²-nél kisebb telkek nem alakíthatók ki, az azonos övezethez tartozó telkek összevonhatók.

80. § (1) A mezőgazdasági területen belül legalább 10 ha mezőgazdasági termőföldterületből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. Ezek közül az egyik, legalább 1 ha területű földrészlet birtokközpontként alakítható ki legalább 500 m-re a beépítésre szánt terület határától.

(2) A mezőgazdasági területek Mk és Má-t övezetében birtokközpont nem alakítható, de az ezen övezetekben fekvő beépítetlen telkek a birtoktestbe beszámíthatók.

(3) A birtokközpontként kialakított telken az Má övezetekre meghatározott építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

(4) A birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető.

81. § (1) Az övezetbe a vízfolyások, tavak medre és partja, a vízműkutak területe, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények, illetve sajátos építmények és műtárgyak helyezhetők el a külön jogszabályokban előírt védőtávolságok betartásával.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. A természetszerű szakaszok ezen kívül nádasként, galériaerdőként is fenntarthatók.

(3) Külterületi vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a partvonaltól számított 50 méteren belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.

(4) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 1000 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

(5) Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás és - külön rendelkezés szerint meghatározott területeken - a horgászat építményei helyezhetők el, a terület legfeljebb 1%-án. Az épületek maximális épületmagassága 3,5 m.

(6) Vízfolyások partjától számított 6-6 m széles parti sávban csak olyan építmények helyezhetők el, amelyek a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátását, a meder megközelítését nem akadályozzák.

82. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteibe a temetők (Kb-T), és a megújuló energia hasznosításra szolgáló terület (Kb-Me) tartozik.

(2) Az övezetekben a melléképítmények közül közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

83. § (1) Az övezet főbb építési paraméterei:

(2) Az övezetekben a temető és a funkciójával összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(3) A meglevő temető védőtávolsága 20 m. A védőtávolság a szomszédos területek már meglévő beépítése esetén a következőképpen értendő: a temető területén belül a telekhatártól számított 10 méter széles belső védőtávolság, amelyen belül csak urnás temetés folytatható. A temető védőövezetének a temető telkébe eső részén hagyományos temetés nem folytatható. A telekhatártól számított 10 m széles sávot növényzettel fedetten kell kialakítani.

(4) A temetők határától számított 50 m-en belül gazdasági és haszonállattartás céljára szolgáló építmények, valamint az első vízadó rétegre telepített kutak nem létesíthetők.

(5) Az övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

84. § (1) A Kb-Me jelű övezet előírásai:

(2) Az övezetben alternatív energiaforrásokat hasznosító telep építményei helyezhetők el.

(3) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények és létesítmények a következők:

(4) Az övezetben a Tápió-Hajta vidéke Tájvédelmi körzet felőli oldalra takarófásítás telepítendő.

85. § (1) A természetközeli területek övezetébe a tájvédelmi körzet fokozottan védett területei és ex lege védelem alatt álló lápterület és szikes tavak területe tartozik, használatuk ennek megfelelően biztosítandó, a vonatkozó kezelési és fenntartási terv szerint.

(2) Az övezetben épület és egyéb építmény nem helyezhető el, zöldfelületi fedettsége a kialakult állapotnak megfelelően tartandó fenn.

86. § Ez a rendelet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.